Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

Énekek éneke

A könyv címe magyarul rövidítése az első versnek, Énekek éneke, mely Salamoné. Az énekek éneke egy magasabb fokú kifejezés úgy, mint pl. az istenek Istene az uraknak Ura a királyok Királya az egeknek Ege, vagy a szentek Szentje. E könyv szerzője Salamon volt, aki ezenkívűl más ezeröt ének szerzését tulajdonítják neki. (I Kir 4:32). Az Énekek ének ihletés alatt íródott, és ezáltal prófétai jelentőséggel bír.

Két jellem emelkedik ki ebben az énekben: egy férfi, Salamon, és egy sulemita nő. Mindkét név békéset jelent. A Sulemita a Salamonnak nőnemű héber alakja. (1:5. 3.7,9,11. 6:13. 8.11,12). A könyv a következő részekre bontható: a menyasszony szerelmét énekli a vőlegény iránt, méltatlanságát vallja meg, azt óhajtja, hogy a nyájhoz és a pásztor sátrához legyen vezetve. A vőlegény leírja a menyasszonyt, és magasztos ígéreteket tesz, (1:1-17). Le van írva szerelműk és hívja menyasszonyát, (2.1-17). A menyasszony a vőlegény hiányáról, és ennek kereséséről, majd megtalálásáról beszél (3.1-11). A vőlegény ecseteli a menyasszonyt, és szerelmi vallomást tesz (4:1-16.) A vőlegény hívja menyasszonyát, megtudja, hogy elment. A lány Jeruzsálem leányainak kérdésére felelve részletes leírást ad vőlegényéről (5:1-16). Az utolsó versben a menyasszony kéri a vőlegényt, hogy jöjjön minél hamarabb. (7:10. 8:14.)

Az Énekek Énekének lényege a vőlegény és a menyasszony közötti kölcsönös szerelem. Ez egy dráma formájában bemutatott lírai idill, amely jelképes vagy képletes. Drámai jellege párbeszédeiben van bemutatva, amely tele van drámai cselekvéssel és helyzetekkel. A könyv témája a házasságon belüli igazi szerelem. Összetétele költőies, természetes szépséggel, őszinte és tiszta a bibliai jelkép tekintetében.

A könyvnek jelképes beszéde igazolva van a teljes Írásban, Jézus Krisztusra mint vőlegényre utal, még akkor is, ha ez a könyv nincs is közvetlenűl idézve a görög Keresztény Iratokban. Jelképes jövendőlése megtalálható a következő szövegekben: Máté 9:15. II Kor 11:2. Jel 19:7-9. 21:2,9.

Sokak szerint e könyv Kánonja kétségbe van vonva mível Isten neve nincs említve. Ugyanez az alaptalan kifogás jelenik meg az Eszter könyvével kapcsolatosan is. Az Énekek énekében mindenképpen megjelenik a Jahve név. A 8. fejezet 6. verse azt mondja: Tégy engem, mint egy pecsétet a te szívedre, mint egy pecsétet a te karodra: mert erős a szeretet, mint a halál, kemény mint a sír a buzgó szerelem, lángjai, tűznek lángjai, Jah lángjai (Rotterham). A zsidó írnokok azon ötlete, hogy ne írják le a Jahve nevet, mint az emberi szeretet forrása, abból ered, hogy ők nem akarták összehasonlítani a Hadessel. Ez késztette a nyugati fordítókat arra, hogy Isten nevét eltávolítsák ebből az egyedüli szövegből, ahol előfordul az isteni név.