Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

Ezékiel könyve

És lőn a harmincadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat. A hónap ötödikén, ez az ötödik esztendeje Jójákin király fogságba vitelének. Valójában lőn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi fiához a Káldeusok földjén, a Kébár folyó mellett, és lőn ott rajta az Úrnak keze. Ezekből a kezdő versekből látjuk, hogy Ezékiel szolgálata, mint Isten ihletett prófétája Babilonba, az első fogság ötödik évében, vagyis Kr.e. 613-ban kezdődött. A papi osztályhoz tartozván és bizonyos tekintéllyel rendelkezvén a zsidó közösségben, Ezékiel Nabukadnezár által a Babilonba hurcolt foglyok között volt Kr.e. 618-ban. (II Kir 24:11-16). Ezékiel harminc éves volt, amikor a prófétai szolgálatra elhívatott, prófétai szolgálatot teljesített az első fogságra vitel huszonhetedik évéig, ami szolgálati idejét kitolja huszonkét évre, Kr. e. 613-591. (Ezék 29:17). Isten ugyanazon szellemétől indíttatva, amely által beszélt, megírta azt a könyvet, amely az ő nevét viseli. Az Ezékiel név jelentése Isten megerősít vagy Isten ereje.

Ezékiel jövendőléseinek és látomásainak legnagyobb része időrendi sorrendbe van elhelyezve. A fogság kilencedik éve tizedik hónapjának a vége felé, Ezékiel jövendöléseinek a középpontjában Jeruzsálem teljes elesése és pusztulása volt, csak néhány vonatkozással a helyreállításra. Ez a tartalma az első huszonnégy fejezetnek. Ekkor ostromolta Nabukodonozor Jeruzsálemet. (Ezék 24:1,2. II Kir 25.1). Az ostrom idején, és akkor, amikor Ezékiel látomásai kezdtek beteljesedni a pusztítást illetőleg, a próféta figyelmét főképpen az idegen nemzetek felé irányította, amelyekre később nyomorúság következett. (Ezék 25:1-32:32). A Jeruzsálem bukása felől érkezett hírekkel egy időben, a helyreállítás dicsőséges tárgya túlsúlyba kerül, a könyv további részeiben. Az összes jövendőlések, akár Jeruzsálem eleséséről és helyreállításáról, akár a pogány nemzetek megítéléséről szólnak, egyetlen tárgyról beszélnek: Isten nevének igazolásáról. Több mint hatvanszor fordul elő: És megtudják (megtudjátok) hogy én vagyok Jahve.

A Babilonban lévő zsidó foglyok még Jeruzsálem elesése előtt bíztak abban, hogy Egyiptom ki fogja szabadítani őket a babiloni fogságból. Voltak köztük hamis próféták, akik békét és szabadulást hirdettek. A foglyok nem hittek Ezékielnek Jeruzsálem eleséséről szóló jövendőléseiben, miként nem hallgattak Jeremiás figyelmeztetéseire ugyanazon Jeruzsálemben. Ezékielnek meg volt parancsolva, hogy prófétáljon, arra való tekintet nélkül, hogy a lázadó foglyok meghallgatják vagy sem. De hát mire jó az üzenet, abban az esetben, ha nem hallgatnak reá? Arra, hogy amikor a jövendőlt dolgok beteljesednek akkor megtudják, hogy próféta volt közöttük.

Az első három fejezet Isten dicsőséges nepéről való látomást írja le, amely olyan, mint egy szekér, amelyet négy kérub kísér. Neki meg kell hallania Isten prófétai szavait és figyelmeztetnie kell az Izraelt arról, amit a Mindenható Isten kijelent, arra való tekintet nélkül, hogy meghallgatják, vagy nem.

Háromszázkilencven napot töltve el egy tégla bal oldalán, majd negyven napot töltve el ennek bal oldalán, amely által Jeruzsálem szemléltetve van, és annak a háromszázkilencven napos időszaknak a silány eledele, ami által ő jelképes módón megjövendőlte az egykori szent város ostromát és azt az éhséget, amely sújtani fogja ezt. Az ostrom csúcspontja és vége elő van árnyékolva a próféta szakálla által, amely le lett vágva és három részre lett osztva, ennek egy része el lett égetve, egy másik része át lett döfve egy kard által és a harmadik része szét van szórva a szélben. Így lett előárnyékolva az, hogy Jeruzsálem lakói áldozatai lesznek az éhségnek, a ragálynak és a fegyvernek, szétszórva a pogány nemzetek közé. Ez ítélet azért következik reájuk, mert az Izrael teljesen átadta magát a bálványimádatnak, és sem aranyuk, sem ezüstjük meg nem szabadíthatja őket. Ezékiel Jeruzsálembe a démon imádat különböző szembetunő gyakorlatait látja, amelyek éppen a templomban vannak gyakorolva. Később egy fehér ruhába öltözött férfi, amelynek írószerszám volt a derekán egy jegyet tett azoknak a homlokára, akik nyögnek, és sóhajtoznak ezen utálatosságok miatt, ezt követte hat férfi, akiknek zúzószerszám volt a kezükben, és megölték mindazokat, akiknek nem volt jegy a homlokukon. Majd a gyolcsruhába öltözött férfi egy kérub kezéből, amely Isten szolgálatában áll eleven szenet vesz át, és a bűnös városra veti. (Ezék 4:1-11:25).

Ezékiel egy újabb prófétai drámát játszik, ami által Jeruzsálem fogságát szimbolizálja. Nappal mindent kihord házából, majd hajnalban a város falának egy résén keresztűl elhagyja a várost. A színjáték a zsidó foglyok gyalázatát váltja ki, akik azt mondják, hogy a látomás valahol egy nagyon távoli időben fog beteljesedni. Isten ígéretet tesz, hogy a látomás rövidesen beteljesedik, a hazug és a hamis prófétanok, akik békéről beszélnek meg vannak feddve. A szégyentelen bálványimádók csalárd szívűknek megfelelő választ kapnak. Abban az esetben, ha Noé, Jób, és Dániel a városban lettek volna ők sem szabadíthatták, volna meg a várost, csak életük lett volna megkímélve. A szőlőfa, amiből nem lehet semmi jó dolgot előállítani, Sion elvetését jelenti. Isten Jeruzsálem iránti szeretete és gondviselése, egy fiatal elhagyott és segítség nélküli leány által van jelképezve, aki addig van gondozva, amíg egy szép nő lesz belőle. A város szégyentelensége pedig e nőnek az idegenekkel való paráznasága által van bemutatva. Jeruzsálem a nemzetekkel, mint szeretőivel, elkövetett bűnei miatt fog elesni, ez rosszabb, mint az ő lánytestvérei, Sodoma és Samaria. (Ezék 12:1-17:24).

Továbbá Isten pártatlan igazságosságának bebizonyítására, bemutatja minden személy felelősségét az ítélet idején, minden személy saját tetteinek alapján lesz megítélve. Izrael fejedelmei nem fogják megszabadítani a nemzetet Babilon kezéből azáltal, hogy segítséget kérnek Egyiptomtól. Izrael nemzete történelmének az összefoglalása az mutatja, hogy ez egy Isten elleni sorozatos lázadás volt, de ennek ellenére Isten mindig megmentésük érdekében ténykedett. A megsemmisítés kardja Nabukodonozor által Jeruzsálem és az Ammoniták Rabba nevű városa ellen lesz irányítva. Ez a megsemmisítés addig lesz érvényben, amíg eljön az akinek meg van a joga az uralkodásra. Így Isten leleplezi a fejedelmek, a papok, és a nép szörnyű bűneit. A két nőtestvér Ohola és Oholiba képében szemléltetve van az Izrael tíz törzsének királyságára, és a Júda királyságára következett szenvedések, és elestük szeretőik Asszíria és Babilon által egy meghatározott időben. (Ezék 18:1- 23:49).

A huszonnegyedik fejezet bejelenti Jeruzsálem ostromának kezdetét és biztos elesését. Ezékiel felesége meghal és a prófétának meg van tiltva, hogy sirassa öt, ez egy jel volt arra, hogy a foglyok ne sirassák az Úr templomának lerombolását. A huszonötödik, és harminckettedik fejezet között lefektetett jövendőlések, abban az időben keletkeznek, amikor Ezékiel várja a Jeruzsálem támadásáról, és lerombolásáról való hírek érkezését. Ebben bizonyos pogány nemzetekre utal, amelyek fölötti megfelelő ítélet Babilon által kel végrehajtassék. A következő nemzetek vannak megemlítve: Ammon, Moáb, Edom, Filisztea, Tirus, Szidon, Egyiptom és szövetségesei. Különlegesek a Tirus, és Egyiptom ellen szóló üzenetek. Az Ezékiel 29:17-20-ig terjedő négy vers nem követi az időrendi sorrendet, tizenhat év, és három hónappal később lévén kimondva. Nabukodonozor tizenhárom éves ostroma után, Tirus városa sikeresen ki lett üresítve, és a tenger egy szigetére lett költöztetve lakosai által és így a babiloni uralkodó nem vihetett magával semmi értékeset. Ezt követően Egyiptom lett az ő nyeresége.

A harmincharmadik fejezet 21. vers egy Jeruzsálemből, Babilonba, Ezékielhez érkezett futárról beszél, hogy bejelentse a város elesését. A hír a tizenegyedik év tizedik hónapjában érkezett, vagyis öt hónappal a város elesése után. A prófétának meg kellett várja ezt a hírnököt. (Ezék 24:26) Értesülvén a város eleséséről, Ezékiel megjövendőli, hogy az ország teljesen el lesz pusztítva, (ami be is következett a hetedik hónapban, de a hír csak sok nap után érkezett Babilonba). A 34-ik fejezet átkot szór a hamis pásztorokra és bemutatja Istent, mint Nagy Pásztort, Aki összegyűjti nyáját és egy béke szövetséget köt velük, bőséges áldásait ontva reájuk, ezt az ő pásztora, Dávid által fogja megtenni.

A Seir hegye ellen kimondott ítélete után, a próféta ígéretekkel vigasztalja meg Izraelt, isteni áldásokról és a helyreállításról beszélve Palesztinában. A völgyben életre kelt száraz csontokról szóló látomás, megerősíti a hű maradék helyreállításáról tett ígéreteket. A két fa pálca, amely eggyé lesz, előárnyékolja az Isten helyreállított Izraelének egységét, a Nagyobb Dávid alatt (Krisztus). (Ezék 35:1-37:28). A következő két fejezet, az elvetemült Gógnak, a békés helyreállított Jeruzsálem ellen intézett támadásáról, és arról a teljes, és végleges verességről beszél, amelyet Sátán el kell szenvedjen, valamint arról a tevékenységről, amelyet végezni fog az Izrael maradéka ezen ütközet után.

A könyv utolsó kilenc fejezete, Ezékielnek látomását írja le, Isten Templomáról Jeruzsálemben. A prófétának ez a látomása több mint tizenkét évvel azután volt, miután megírta utolsó jövendőlését. (Ezék 32:1,17. 40:1). Kivéve a 29:17-20-ig terjedő jövendölést, amely az utolsó. Be van mutatva látomás által az a vízáradat, amely a templomból ered, és amely elmélyűl miközben kelet, majd dél felé, a Holt tenger felé folyik. A víznek gyógyítási és táplálási tulajdonságairól is szól a leírás a könyv végén, a tizenkét törzs által örökölt területnek határa van megszabva, és utalva van a Jahve Shamah-ra aminek jelentése Jahve itt van (Ezék 48:35).