Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

Habakuk könyve

Habakuk próféta neve átölelést jelent, az elkövetkezendő csapás hirdetője. Habakuk, próféciáját valamikor a templom Kr. e. 607.-ben való lerombolása előtt mondta el és írta le. Isten az ő Szent Templomában. (Habakuk 2:20) Tehát a templom még fennállott, és ebben még az imádat gyakorlásakor énekeltek, amit a harmadik részben is említ.

A Habakuk 1:5,6-ban egy idő van meghatározva, Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok, és csodálkozással csodálkozzatok, mert íme feltámasztom a kaldeusokat, a kegyetlen, és vakmerő nemzetet, amely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, amelyek nem az övéi. Habakuk itt a jövőre mutat és megjövendöli Jeruzsálem bukását a Babiloniak által. Világosan kimondja, hogy a ti napjaitokban történik. Jojákhim uralkodásának első felében nagyon nagy volt a hitetlenség, mivel Jojákhim az Egyiptomi hatalom által lett trónra emelve, és az ország alá volt vetve Egyiptomnak. Ebben az időben Babilon még nem képezett veszélyt Júdára nézve, mivel még nem győzte le Egyiptom haderejét a kárkhemiszi csatában Kr. e. 625-ben, és a nép nem hitt a prófétának. Habakuk panaszkodik az igazságtalanság és visszaélések, a rablás és az erőszak miatt az egyenetlenség, törvénytelenség, az igazság elferdítése miatt, amely el van terjedve az országban. Hab 1:2-4. Majd elmondja a babiloniak győzedelmes menetelését Palesztina földjén. Hab 1:5-11.

Isten ítéletre rendelte ezt a népet, megalapította, hogy megbüntesse, jelenti be a próféta. Isten felhasználja a Nabukodonzor vezetése alatt lévő Káldeusokat, hogy megbüntesse a hűtlen Izraelitákat. Babilon ruhái azonban nem tiszták. Álnoksággal cselekszik, fel morzsol sokakat, akik igazabbak nálánál, embereket fogdos hálóba, mintha halak lennének és azután dicsekszik, bálványozza fegyvereit és az állam hatalmát. Ezért Habakuk jogosan tesz fel kérdéseket e dolgokkal kapcsolatosan. Hab 1:12-17. Habakuk Isten válaszaira vár, aki leírattassa őket. A leigázó Babilon büszkesége elvész. Sohasem megelégedve, állandóan terjeszkedve, hogy nagyobb hatalomra és uralomra tegyen szert, megsemmisítve nemzeteket és népeket. Isten meg fogja mutatni hatalmát, megsemmisíti az elnyomót, felsőbbségének ismerete betölti az egész földet, úgy amint vizek borítják a tengereket. Leleplezve és megalázva az erőszakos Babilon elpusztul, hiába esedezik segítségért a bálványokhoz. Hab 2:1-20.

A harmadik fejezetben Habakuk egy zsoltár imában magasztalja óriási erejét és felmérhetetlen hatalmát a Mindenható Istennek, aki a harc Istene. A Teremtő megrázza a földet és ez megremegteti a próféta ajkait. De lesz oltalom azok számára, akik örvendeznek és bíznak Istenben. Habakuk kifejezésmódja felhat a költői írásmód magaslatáig.