Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

Hóseás könyve

Hóseás könyvével kezdődik a tizenkét kicsi prófétának nevezett leírás, amely a terjedelme miatt, nem pedig a leírás tartalma, vagy jelentősége miatt neveztetik igy. Ez a Héber íratok utolsó tizenkét könyve. Mindenik könyv azon prófétának nevét viseli, amely írta. Hóseás a Beeri fia, a tíz törzs királyságából származott és lakott. Úgy beszél Izrael királyáról, mint a mi királyunk. (Hós 7:1,5.) Próféciái főképpen Izraelre vonatkoznak, amelynek fővárosa Samária és Efraim a két uralkodó törzs volt, Júda csak nagyon ritkán van megemlítve. Szolgálati ideje, mint próféta szokatlanul hosszú, II. Jeroboám zsidó király uralkodásának végén kezdte szolgálatát, azon tizenegy éves időszak előtt, amely megelőzte Uzziás júdabeli király uralkodását. Ez a szolgálati idő tovább folytatódott, Jótám és Akház júdabeli királyok egész uralma alatt, Ezékiás júdabeli király uralkodásának az idejéig. Prófétai szolgálatának ideje nyolcvanöt év. Samária elesésének idejéig élt, amit meg is jövendőlt, Kr. e. 740-ig, Ezékiás király uralkodásának hatodik esztendejéig. Amikor meghalt több mint száz évesnek lehetett, amikor prófétálni kezdett fiatal lehetett, mert felkérték, hogy nősüljön meg. Kortárs próféták voltak, Ésaiás, Mikeás, és Ámos. A Hóseás név megmentést, vagy felszabadítást jelent. (Hós 1:1,2. Ésa 1:1. Mik 1.1. Ámos 1:1).

Hóseás írás stílusa tömör. Érzelemmel tele megbánásra való felhívások össze vannak fonva figyelmeztetésekkel és tiltakozásokkal. A feddések kemények, a figyelmeztetések fenyegetőek, a szónoklatok meghatóak, a prófétai felvillanások égetőek és élők. Egyik kifejezésből a másikba való áttérések gyorsak és váratlanok. Mégis kifejezései a változatosságok képét foglalja magába, ami egyes részeket a kifejezés fenséges szépségének fokára emel.

Hóseás próféta családi élete szorosan összefügg a könyvében található próféciáival. Tulajdonképpen életének legfőbb mozzanatai, egy sor prófétai jelképet alkotnak. Más próféták különböző jelképeket használtak, hogy szemléltessék az üzenetet, de Hóseás fájdalmas családi élete már önmagában egy jelkép volt. Isten parancsára fiatalon megnősül, egy Gomernek nevezett asszonyt vesz el, akit nagyon szeretett, de aki, amint meg lett jövendölve hűtlenné és paráznává válik. Nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megjavuljon, de sikertelenül. Három fia közül csak egyet ismert el Hóseás, mint útódja, a másik kettő féktelenségének volt a gyümölcse. Egy fiút szült neki, a másik kettőről a beszámoló határozatlanul azt mondja, hogy ő szült egy lányt, és azután szült egy fiút. Isten, Hóseás fiainak jelképes neveket adott, a tőrvényes fiút Jezréelnek nevezte, a lányt Ló-Rukhámáhnak, ami nem kegyelmezettet jelent, a második fiú pedig Ló-Amminak neveztetett, ami nem én népemet jelent. (Hós 1:2-9. II Kir 10:30)

Miután Gomer megszülte a három gyermeket Hóseásnak, teljesen elhagyta őt szeretői miatt. Végül ő is elhagyatva szeretői által, nyomorba, szegénységbe, és rabságra jut. A férj annyira türelmes volt, hogy Isten utasítása folytán, visszavásárolta szégyenletes életéből egy rabszolganő által. Védeni, gondozni akarta, hogy visszahozza a tisztaságba, a házastársi szeretetre és hűségre. (Hós 2:1-3.5).

Egy parázna nő jelképében, amely jogosan elvetetett dühös férje által, majd, mint aki megbocsátásban részesűl, a próféta így mutatja be Isten és az Izrael nemzete közötti viszonyt. Hóseás fájdalmas és keserves tapasztalata, valamint rendíthetetlen szeretete egy csodálatos prófétai keretet nyújt, Istennek Izrael iránti szeretetéről, amely ismételt módón más istenekkel paráználkodott. A prófétai dráma, Isten jóságáról a bálványimádó Izrael helyreállításáról és visszafogadásáról beszél, de csak ha ez megjobbítja útait és megtisztul.

A negyedik fejezettől kezdődően a figyelem a jelképről azokra a dolgokra terelődik, amit ez példáz. Hóseás sírva hívja fel a figyelmet szavaira, bemutatván Izrael nehéz sorsának okát: Elvész az én népem mivel hogy tudomány nélkül való (Hós 4.1,6). Az igazi ismeret hiánya miatt Izrael tisztátalanságba és szellemi paráznaságba sülyed. (Hós 4:12-19). A király a pap és a nép el vannak mélyülve a bálványimádásba, Izrael elesik és Júda sem tud ellenállni. (Hós 5:1,5). Az Isteni figyelmeztetések dacára, Izrael nem keresi Istent, hanem ellenkezőleg, a válságos időkben földi uralkodókkal szövetkezik. Izrael Asszíriához ment segítségért és gyógyulás helyett még súlyosabb sebeket kapott. (Hós 5:1,3).

A hatodik fejezetet Hóseás egy Izraelhez intézett felhívással kezdi, hogy térjenek vissza Istenhez, mert csak így találnak gyógyírt sebeikre. Erre a felhívásra azonban senki sem felel. Azért vertem meg a próféták által, és megölöm őket számnak beszédével. És olyan lett Efraim mint az együgyű galamb, balgatag! Egyiptomhoz kiáltanak, Asszíriához folyamodnak. Jaj nékik, mert eltávoztak én tőlem! Pusztulás reájuk, mert vétkeztek ellenem. Én ugyan megszabadítanám őket, de ők hazugságot szólnak ellenem! (Hós 6.5. 7:11,13).

Semmi segítséget nem kapnak Egyiptomtól és szabadulást Asszíriától, hanem árulást egyiktől és összeomlást a másik részéről. Mivel szelet vetettek, vihart fognak aratni. (Hóseás a 8: 7) Kevés idővel ezután, a bűnös Izrael learatta a pusztító vihart, az Asszírok meghódították Samáriát Kr.e. 740-ben.

A hátra maradt fejezetekben az utolsó kivételével, folytatja a vádakat és a fájdalmas próféciákat az elkövetkezendő fogságról. Meglakol Samária, mert dacolt az ő Istenével. Fegyver által hullanak el: csecsemőik földhöz vertnek, és terhes asszonyaik kettévágatnak (Hós 12:1).

Hóseás egy helyreállítást is megjövendől Izrael számára. (Hós 1:10,11 2:14-23. 3:5. 14:1-9). Mind annak ellenére, hogy a fogságból való hazatérés nem teljesedett be az egész Izraelen a tíz törzsből sokan hazatértek. Ezek Júdába menekültek, hogy megszabaduljanak az asszíriai fogságtól, és sokan leszármazottaik közül, kétszáz évvel később visszatértek a babiloni fogságból. Így jelképes módon Izrael számára bekövetkezik a szabadulás. Hóseás számos próféciájára utalt Jézus Krisztus és tanítványai is, megerősítvén ezáltal a könyv eredetiségét és ihlettettségét.

Hós 1:10 Róma 9:25,26 I. Pét 2:10. Hós 6:2:,6. I. Kor 15:4 Máté 9:13.12:7. Hós 10:8. Luk 23:30. Jel 6:16. Hós 11:1. Máté 2:15. Hós 13:14. I. Kor 15:55 Hós 14:2 Zsid 13.15