Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

II Timoteusnaknak irt levél

Kr.u. 64-ben Néró felgyújtotta Rómát, majd a keresztyéneket vádolta meg a tragédiáért. Ezután egy heves üldöztetés következett a keresztyénekre. Az arénákba dobták a vadállatok közé, fáklyákként égették el, hogy a királyi kertekben, és a Vatikán cirkuszban, az esti játékok idején világítsanak. Ezek az állapotban voltak, amikor Pált letartóztatták, és Rómába hurcolták a második per alkalmával. Ez történt Kr.u. 65 előtt. Rómából írta Pál, Timótheushoz a második levelét. A kanonizált levelei közül ez volt az utolsó. Pál első Rómabeli bebörtönzése alkalmával, rendelkezett bizonyos fokú szabadsággal, a második alkalommal azonban, a helyzet teljesen más volt. Láncok között és szigorúan ellenőrizve volt. Míg az első bebörtönzése alkalmával előre látta szabadulását, most fel volt készülve arra, hogy befejezze földi pályafutását. Úgy volt elkönyvelve, mint gonosztevő, mint a legrosszabb gyilkos. II. Tim 1:8. 16-18. 2:9. 4:6-8 18. Pál mártírsága Rómában következett be Kr. u. 66. előtt.

Pál arra buzdítja Timótheust, hogy maradjon erős a hitben, ne szégyellje az evangéliumot, sem Pált fogsága miatt. Isten, nem a félelemnek a lelkét adta, hanem az erőnek a szeretetnek az egészséges elmének szellemét adta. Krisztus eltávolította a halált, napvilágra hozta az életet és a hallhatatlanságot, és Pálnak azért kellett szenvednie, mert ezeket hirdette. II. Tim 1:1-18. Pál azt kéri Timótheustól, hogy bízza másokra azt, amit tanult, hogy azok taníthassanak másokat, akik az igazságot keresik. Mint Krisztusnak jó katonája el kell szenvednie az ellenkezéseket, és ne vegyüljön bele az élet dolgaiba. Pál mondja Timótheusnak: Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazság beszédét. A szentségtelen üres lármákat kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek. Szelídséggel taníts! II. Tim 2:1-26.

Figyelmeztet a végső időkre vonatkozólag, az emberek hasonlók lesznek a vadakhoz, minden kegyesség csak látszat lessz. Mivel a bűnös emberek egyre gonoszabbak lesznek, Pál azt kéri Timótheustól, hogy kövesse az Írásokat. Mivel a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészítve. II. Tim 3:1-17. Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmas, és alkalmatlan időben, kéri Pál. Lesz idő, amikor az emberek nem szenvedik el az egészséges a tudományt, hanem tanítókat keresnek, hogy hízelegjenek fülüknek ezek prédikálása által. Pál bízik abban, hogy jó harcot vívott, és Isten fel fogja támasztani a halálból eljövetelekor. Kifejezi Istenbe vetett bizalmát, hogy megőrzi őt a menny számára. II. Tim 4:1-22.