up arrow

Énok

Énokh, a hetedik pátriárka azt a megtiszteltetést kapta, hogy Isten első prófétája legyen. Járed fia, Ádám 622.-ik évében született. Ábel majdnem négy évszázaddal Énokh születése előtt halt meg. Háromszáznyolcvanhét év elteltével, Énokh születésekor kezdték az emberek segítségül hívni az Úrnak nevét. I. Móz. 4:26. Szájukkal közeledtek az Istenhez, de valójában gúnyolták Őt, virágzott a képmutatás, ekkot jelenik meg Énokh. Járed százhatvankét esztendős korában nemzé Énokhot ... Énokh hatvanöt esztendős korában nemzé Methuséláth ... És járt Énokh az Istennel, minekutánna Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig. I. Móz. 5:18,21,22. Énokh ismerte az édeni eseményeket és megláthatta az Isten elleni lázadás katasztrofális következményeit, de mit sem törődve az emberekkel, ő a fedhetetlenség útján járt egy képmutatással teli világban.

Egy embernek az Úrral való járása, jelenti, hogy cselekvései összhangba vannak az Isten által meghatározott úttal. Lábai a tiszta ösvényen jártak, anélkül, hogy letérne róluk, amikor munka van rábízva. Mik. 6:8 Énokh ellenséges viszonyok között, több mint háromszáz éven keresztül megőrizte fedhetetlenségét, tanúskodott a körülötte levőknek, de láthatóan egyetlen juhot sem talált. Az Isten országának értékes hitében nem voltak testvérei, hogy támogatták volna. Nevének jelentése felszentelt, kiképzett. Miről prófétált Énokh? Júdás így felel: Ezekről is prófétált pedig Énokh, aki Ádámtól fogva hetedik volt, mondván: Íme eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, akik közöttük istentelenek, istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ő ellene. Júd. 14,15. Honnan tudott Júdás erről a próféciáról, hiszen ez nincs benne Mózes írásaiban. Szájhagyomány által, akár régi írásokba voltak foglalva, vagy egyenesen Isten által volt kinyilatkoztatva számára. Júdás Isten ihletése alatt írt és Énokh próféciájának belefoglalása az ihletet Igéjében, ennek megbízhatóságát igazolja.

Az élők közül csak egyetlen személy hit Istenben. Énokhnak az elzüllött hitetlenek között mondott próféciája miatt, amely egy mag eljöveteléről beszél, amely a kígyó fejére tapos és megsemmisíti a gonoszság cselekvőket, gúnyolták és csúfolták. Ugyanaz volt a helyzet, mint ma, Énokh próféciája Isten győzelméről és az Ördög végéről, népszerűtlenné tette őt az akkori világ tisztátalan emberei között, a vallásos béke megrontójaként jelölve meg.

És mivel Énokh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé. I. Móz. 5:24. Pál apostol hozzá fűzi: Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találtaték meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert afelől, hogy kedves volt Istennek. Zsid. 11:5. Abban az időben az élet hossza nyolc - kilenc évszázad volt, sőt Énokh fia Methusélah 969 esztendőt élt, míg az Istennek tetsző ember Énokh szinte fiatalon 365 éves korában halt meg. I. Móz. 5:23. Halála nem valamilyen természetes ok vagy betegség miatt következett be, hanem Isten közbejárása miatt, mert Isten magához vevé.

Egyesek azt tartják, hogy Énokh a mennybe ment, és így nem halt meg. Sok írásszöveg megcáfolja ezt az állítást. Az ember élve nem láthatja az Istent, test és vér nem örökölheti a mennyei világot. II. Móz. 33:20; I. Kor. 15:50. Minden ember bűnben született beleértve Énokhot is, és így a halál minden emberre elhatott. Zsolt. 51:7; Róma 5:12. Jézus Krisztus, a bűneinkért való váltságáldozat, Énokh idejében még nem halt meg bűneinkért, és életet nyerni csak Krisztus váltságáldozatán keresztűl lehetséges. Csel. 4:12, Mát. 7:9. Énokh az örökölt bűn miatt halálos ítélet alatt volt, és ezt nem lehetett megváltoztatni ameddig Jézus a bűnért való áldozatot be nem mutatta. A váltságdíj lefizetése előtt a halál elkerülhetetlen volt. Jézus, több évszázaddal Énokh halála után, a következőket mondta: senki sem ment fel a mennybe, és, hogy az asszonytól születet próféták közül, akik valaha éltek a földön, egyik sem nagyobb Keresztelő Jánosnál, és az mégsem ment a mennybe. Ján. 3:13; Luk. 7:28.

A Szentírás csupán azt mondja ő nem látott halált. Nem érezte a halál szenvedéseit a betegségek vagy a démoni támadásoknak köszönhetően. Miközben Istennel járt, Énokh egy látomást kapott Isten országáról. E látomásban elvitetett vagy áttétetett azon dicsőséges napra midőn az Úr eljön sok ezer szentjével, és Sátán eltöröltetik. Jel. 21:4. I. Kor. 15:26. Ez elbűvölő látomás ideje alatt, Isten elvette Énokhot, hogy egészen feltámadásáig egy fájdalommentes halálban altassa őt, így nem látott halált és nem találták meg.

Hálát adunk néked Uram, Mindenható Isten, Aki vagy, és Aki valál és Aki eljövendő vagy; mert a Te nagy hatalmadat kezedhez vetted, és a Te országlásodat elkezdetted. És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak, és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják. Jel. 11:17,18.