A Biblia, mint tudományos könyv

Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők! Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Hallgassatok reám, kemény szívűek, akik távol vagytok az igazságtól. Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik. Ésa. 46.8,9,12,13.

Földünk tele van csodálatos alkotással, amit a természettudomány megfigyel, leír, és amit az emberi tudomány utánoz. Gyakorlatilag minden alapvető alkalmazott technológiát ismertek és használtak az élőlények, még mielőtt azokat az emberi elme megérthette és felhasználhatta volna. Az emberi technológia még sok területen messze a természet után kullog.

Azt a tudományi ágat, amely figyeli és leírja a természetben előforduló technológiát Bionikának nevezik. Mielőtt az ember feltalálta volna a tengeralattjárót már réges-régen víz alatti légzést alkalmaztak a vízi bogarak. Időmérővel rendelkezik a rák és a madarak. Az iránytűt a XIII. századtól használják, de ezzel már régen rendelkeznek a madarak, méhek, lepkék, és puhatestűek. Elektromossággal rendelkezik kb. ötszáz féle hal. Keltetőgépek szerepét töltik be a teknősök és a madarak. Sugárhajtással rendelkeznek a polipok és a tintahal. Világítással rendelkeznek a különböző bogarak és halak. Papírt állítanak elő a darazsak. Hang-radart alkalmaznak a denevérek és a delfinek. A hőmérő csak a XVII. századtól ismert de ezzel rendelkezik már régen a csörgőkígyó és a homoki lábas tyúk, amelynek csőre már fél Celsius fokváltozást is észlelni tud. Még mielőtt az első tájképet megalkotta volna valaki, már rég megvoltak a csodálatos és szemet gyönyörködtető tájak, és még mielőtt az első dalt megkomponálta volna valaki, kellemesen daloltak az énekes madarak.

Pusztán ezek a tények, arra kellene sarkallják az embert, hogy fogadja el egy intelligens Teremtőnek a létezését. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék. Zsolt 14:1.

Az Alkotó a semmiből hozott létre dolgokat, vagyis a láthatatlanból, az-az a létező energiájából hozta létre az anyagot. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő. Zsid. 11:3. Míg az ember a semmiből akár egy homokszemet sem volt képes megalkotni. Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott. Zsolt. 33:9 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük. Zsolt. 148:5. Egy további teremtési módszer: erő által. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa. Zsolt. 147:5 ő teremtette a földet az ő erejével, ő alkotta a világot az ő bölcsességével, és ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével. Jer 10:12. Továbbá Isten teremtett ige által, az I. Mózes első fejezetében tízszer olvassuk: És mondá Isten . Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők. Zsolt. 33:6 Egy másik teremtési módszer: bölcsesség, és tanács által, amely kifejezések azonosak az intelligencia, és információ kifejezésekkel, vagyis ezek szinonimái. Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel. Péld. 3:19. Aki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme. Zsolt. 136:5. Mily számtalanok a Te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a Te gazdagságoddal. Zsolt. 104:24.

Ugyanúgy, mint a teremtést, a Nóé bárkájának létezését és annak célszerűségét is kétségbe vonja az emberek többsége. Ha azonban ennek méreteit figyelembe vesszük, akkor kezdenek foszladozni a kételyek. A bárka hossza 137 m. szélessége 23 m. magasága 14 m. űrtartalma 39500 köbméter, rakodótere 13900 tonna, ami azt jelenti, hogy hatszáz vagon árú befogadására volt képes, ami egy hat km-es szerelvénynek felel meg. A bárka stabilitását illetőleg elmondható az, hogy ennek kicsinyített másán kísérletet hajtottak végre, és azt állapították meg, hogy 60 m-es hullámoknak is ellene tudott állni. 1843-ban a legnagyobb hadihajó az Oregon a bárka arányai szerint lett építve.

Jób könyve legalább tizenöt olyan tényt említ meg, melyeket a tudósok csak az elmúlt századokban fedeztek fel. Ezek között ott szerepel a víz tudománya, vagyis a Hidrológia. Ez a víz természetes formában való előfordulásával és viselkedésével foglalkozik, mint például párolgás, légköri körforgás, lecsapódás és lefolyás. A föld tudománya, vagyis a Geológia a föld tulajdonságával és szerkezetével, meg alakjával foglalkozik. A határt szabott kifejezés a khug szóból ered, ami azt jelenti, hogy gömb alakúvá tette. Ő szab határt a víz színe fölé a világosságnak és sötétségnek elvégzodéséig. Jób. 26:10. Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; Péld. 8:27. Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei. Ésa. 34:1 Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói, mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti, mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra. Ésa. 40:22. A Jób könyvéből már régen megtudhatták az emberek nem csak azt, hogy a föld kerek, hanem még azt is, hogy ennek tengelye észak felé mutat. Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé. Jób. 26:7.

A Zsoltáríró, és Jeremiás által Isten beszél a csillagokról, és azok számáról. Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Zsolt. 19:2. Mint az ég serege meg nem számlálható, és a tenger fövenye meg nem mérhető, úgy megsokasítom az én szolgámnak, Dávidnak magvát, és a Lévitákat, akik nékem szolgálnak. Jer. 33:22. Ezek az írók legtöbb háromezer csillagot számlálhattak meg szabad szemmel. Hipparchus Kr. e. 160-ban 1080 csillagot számlált meg. 1600-ban Gallileo Galilei teleszkópjával 30.000 csillagot számlálhatott meg. 1860-ban Argelander 324.198 csillagot számlált meg. Ma már a nagy teljesítményű teleszkópokkal 30.000.000 csillagot számlálhatunk meg teleholdnyi területen.

A körülmetélés az Ábrahám idejében lett bevezetve Kr. e. A XIX. században. Az isteni rendelet úgy szólt, hogy a nyolcadik napon kell körülmetélni minden fiúgyermeket. Nyolcnapos korában körulmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való. 1 Móz. 17:12. A mai modern tudomány felfedezte azt, hogy a K vitamin, amely hozzájárul a véralvadáshoz a szervezetben a legmagasabb a megszületést követő nyolcadik napon. Az a kérdés tevődik fel ennek kapcsán, hogy honnan tudhatta ezt a dolgot Ábrahám, aki végre kellett hajtsa a körülmetélést az ő fián, Izsákon.

Isten, aki népet választott magának ezt igyekezett törvényei által megóvni a betegségektől. És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód. 2 Móz. 15:26.

A XVI. században 60 millió emberáldozatot követeltek a járványos betegségek, - tífusz, kolera, vérhas - amelyek egyébként megelőzhetok lettek volna, ha betartják Istennek a karantént előíró utasítását. Ha pedig fehér folt van a teste bőrén, de annak felülete nincs mélyebben a bőrnél, és a szőre sem változott meg fehérré, akkor rekessze külön a pap a fakadékos embert hét napig. 3 Móz. 13:4. Ha volna valaki közötted, a ki nem volna tiszta valami éjszakai véletlenség miatt: menjen ki a táborból, és ne menjen vissza a táborba; és mikor eljő az estve, mossa meg magát vízzel, és a nap lementével menjen be a táborba. 5 Móz. 23.10,11.

1847 áprilisában 57 asszony halt meg fertőzésben, egy bécsi kórházban csak, azért mert nem tudták azt, hogy egy beteg megvizsgálása után alaposan kezet kell mosni, egyébként átviszik a fertőzést egyik emberről a másikra. Aki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig: Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta. Valaki holtat illet, bármely embert a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertőzteti az Úrnak hajlékát; és irtassék ki az a lélek Izráelből mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan lesz; még rajta van az ő tisztátalansága. Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg. Mindaz, aki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig. Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan. És mindaz, aki illet a mezőn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig. És vegyenek a tisztátalanért a bűnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltsenek arra élő vizet edénybe. 4 Móz. 19:11-17.

Isten a korai időkben már igyekezett megóvni az embert az érelmeszesedéstől, ennek érdekében rendeletet is adott az izraelitáknak Mózes által. Szólj az Izrael fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek. A hullott állatnak kövérje, és a vadtól megszaggatottnak kövérje, akármi munkához felhasználható, de enni meg ne egyétek! 3 Móz. 7.23,24. Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: * semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek! 3 Móz 3:17.

Isten nem kedveli azokat, akik túlzásba viszik az alkoholfogyasztást, ezért többször is figyelmezteti ennek a szenvedélynek a kerülésére az ő szolgáit, és ugyanakkor ismerteti ennek következményeit is. Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. Ne légy azok közül való, akik borral dozsölnek; azok közül, akik hússal tobzódnak. Mert a részeges és tobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az alvás. Péld. 23.19-21. Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után, futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti oket: és citera, lant, dob, síp és bor van lakodalmikban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét. Ésa. 5.11,12. Paráznaság, bor és must elveszi az észt! Hós. 4.11.

A fenti idézetekből már azt is megértettük, hogy Isten tiltja a házasságon kívüli nemi aktust, ezt paráznaságként könyveli el. Ez nem tesz mást, mint felébreszti a bűntudatot, kiábrándít, és veszélyezteti az egészségünket, de nemcsak azt, hanem ma még az életünket is, mivel volt gondja Sátánnak, hogy kidolgozza azt a betegséget, amelyet A.I.D.S.-ként ismerünk, és amely még ez ideig halálos kimenetelű lehet. Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélu tőr. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. Az életnek útját hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, anélkül, hogy ő eszébe venné. Most azért, fiaim, hallgassatok Engem, és ne távozzatok el számnak beszédétől! Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson. Hogy nyögnöd kelljen életed végén, amikor megemésztetik a te húsod és a te tested, és azt kelljen mondanod: miképpen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket utálta az én elmém, és nem hallgattam az én vezetoim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! Péld 5:3-13. Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten. Zsid. 13:4. A laza erkölcs miatt a fertőzöttek száma egyre növekszik, főleg az Afrikai kontinens déli részén terjed gyorsan a halálos betegség.

Ezt a betegséget nagymértékben terjesztik azok, akik a homoszexualitást gyakorolják, amiért Isten kifejezésre juttatta haragját hajdan Sodoma és Gomora ellen. Férfiúval ne hálj úgy, amint asszonnyal hálnak: utálatosság az. 3 Móz. 18:22. És ha valaki férfival hál, úgy amint asszonnyal hálnak: utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak; vérük rajtok. 3 Móz. 20:13. Annak okáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvévén önmagokban. Róm. 1:26,27.

Az isteni törvény tehát biztosítani igyekszik a családcentrikusságot, amely megóvja az embereket a testi és lelki fájdalmaktól egyaránt. Ők pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk. És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot; De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annak okáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. Márk. 10:4-8. Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten . Zsid. 13:4.

Önmagunk előtt tisztáznunk kell, hogy az új és fejlődés fogalmak nem azonos értelműek, mert ami új az nem biztos hogy jó, és ami régi az nem mindig elvetni való. A tízparancsolat elég régi mégis ez tartalmazza az egészséges lelkiállapot megóvásához és az együttélés szabályozásához szükséges legjobb útmutatást, amit ez ideig megismerhetett az emberiség. A boldog házasság két érett ember harmonikus együttélésének az eredménye és egyben a művelt ember legnemesebb intézménye. A régi bölcsnek vélt mondás: ép testben ép lélek ezt azonban ma már meg kell fordítanunk, és azt mondhatjuk, hogy annak ép a teste, aki ép elmével rendelkezik.

Isten bemutatja nekünk, hogy összefüggések vannak a bűnös életmód, és a betegségek között. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok, részegségek, tobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ez előtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek. Gal. 5:19-21. Isten tudja a legjobban, hogy a betegségek mennyiben vezethetők vissza közvetlenül a gond, a félelem a konfliktusok, az erkölcstelenség a kicsapongás, a beteges gondolkodásmód, és a kétes értékű életvitel okozta lelkiállapotra.

Ha a világ elfogadná Krisztus tanítását és engedelmeskedne parancsainak, vagyis ha a lélek békességére, az örömszerzésre, önzetlen gondolkodásra s tiszta életre törekednének, akkor egy csapásra megszűnne a problémáknak, a betegségeknek, az aggodalmaskodásnak több mint a fele. Az emberiség elkerülhetné nyomorúságának nagy részét, ha alávetné magát a Krisztus iránti engedelmességet magába foglaló intenzív hatásnak. Ha modern korunkra, és civilizációnkra vetítve követnénk, és nem csak helyeselnénk Krisztus tanítását akkor átalakulna, megújulna az emberiség élete és egy nem sejtett erőforráshoz jutnánk. Egy új, nagyobb lelkierővel, emelkedő erkölcsi szinttel és hallatlan képességek birtokában lévő embertípus jönne létre. Egy szép napon majd felismeri az emberiség, hogy Krisztus tanítása bevált eszköz testi betegségeink elkerülése, és gyógyítása szempontjából. Bár elérte volna a tudomány fejlődése azt a szintet, hogy felismerje Krisztus tanításának nagy horderejét, és azt a kimondhatatlan előnyt, amit az erkölcsi és szellemi tekintetben jelent.

A mai modern teológia nem szívesen beszél a bűnről, s ezt egy olyan időszakban teszi, amikor a pszichológia felfedte annak súlyos következményeit, és napfényre hozta káros hatását. Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztessenek. Zsid. 12:14,15. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irigykedjél a gonosztevőkre. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, akinek útja szerencsés, se arra, aki álnok tanácsokat követ. Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Zsolt. 37:1,7,8. Ha önző emberek át akarnak ejteni, hagyjuk, ne álljunk bosszút. De ha még sem tudnánk ellenállni akkor többet ártunk magunknak mint nekik. Egyetlen embernek se adjunk lehetőséget arra, hogy lelkünket a gyűlölködés szinjére lesüllyessze.

Bár a Példabeszédek írója nem sokat tudott a pszichológiáról. Bölcs mondásai között ott találjuk azt is, amely arra a következtetésre juttat, hogy a Teremtő igen jól ismerte az emberi test működését, és bár jelképesen de tudatta, hogy milyen kihatása van folytonos feszültségeknek és aggodalmaskodásnak. A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat. Péld. 17:22. A mai modern pszichológia azonban pontosan tudja azt, hogy a szomorúság idején a mirigyek méreganyagot termelnek, amelyek megbetegítik a testet. Ezt Isten így hiába is mondta volna el az embernek, mert úgy sem értette volna meg. Tehát nagyon fontos az, hogy milyen lelkülettel éljük napjainkat, mert ez nagymértékben meghatározza testi, és lelki épségünket.

Jézus tanítványait egy alkalommal felháborította az emberek makacssága, szavaikból kitűnik, hogy képesek lettek volna bosszút állni azonnal embertársaikon konokságuk miatt, de Jézus igyekezett ráébreszteni őket a valóságra. Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy, és követeket külde az ő orcája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek. De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala. Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-e, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és eméssze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett? De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minému lélek, van ti bennetek: Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba. Luk. 9:51-56. Nekünk az István magatartását kell követnünk a legkritikusabb pillanatokban is. Térdre esvén pedig, nagy fennszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék. Csel. 7:60. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, Aki teremtette azt: Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképpen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképpen ti is. Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele. Kol. 3:8-10,13,14. A szeretet az egyetlen szó, amely kiegészíti fogyatékosságainkat, meggyógyítja betegségeinket, elűzi a gondot, a bánatot, megbocsátja az emberek vétkét. Ez az isteni erő amely mindenütt életet teremt és gyógyít. Aki akarja, annak megadja, hogy csodát műveljen. A szeretet öli az idegbajt, gyógyít, örömet szerez, haragot öl, bajtól véd.

Egy lelkipásztorból orvos lett. Egyszer megkérdezték tőle, hogy miért választotta ezt a pályát, ő erre azt felelte, azért lettem orvos, mert rájöttem, hogy az emberek többet költenek a testük, mint a lelkük gyógyítására. Ez az orvos egy idő után áttért a jogi pályára. Ezt követően is meg lett kérdezve, hogy miért tért át a jogi pályára. Erre azt felelte: rájötten, hogy jogaik érvényesítésére többet költenek az emberek, mint testük-lelkük ápolására. Az átlag ember nehezen mond le igazáról, sőt elképzelhetetlennek tartja. Nem áldozza fel öntelt büszkeségét, inkább az egészségét hagyja veszni.

Mikor Jézus, és tanítványai a következő tanácsokat adták, nem csak a testünkre, hanem az idegeinkre is gondolt. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Mát. 5:44. Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekrol gondolkodjatok. Fil. 4:6-8. A lelki egyensúly fenntartásának egyik kelléke a hit, és az életcél. Ez nem csupán egyéni vélemény, hanem tudományos kísérletek eredményéből leszűrt s gondosan megvizsgált tény.

Még sokan nem számoltak le a világgal, az Úr által nyújtott ígéreteket sem veszik komolyan. Nem tökélték el magukat az Úr fenntartás nélküli követésére, különösen, ha nehéz napok köszöntenek reájuk. Ne engedjük, hogy hozzátartozóink, barátaink betegsége, a gazdasági krízis, az anyagi veszteség, és az élet egyéb terhe túlságosan befolyásoljanak bennünket. Kellő gondossággal készüljünk fel a szűkösebb napokra, mert jövetelüket nem akadályozhatjuk meg, de jól tesszük, ha időben felkészülünk fogadásukra. Nagy segítséget jelent, ha Isten ígéreteiben keresünk oltalmat, ha lelki vigasztalással, szilárd eltökéltséggel erősítjük magunkat, mert akkor saruként kötjük lábunkra a békesség evangéliumának hirdetésére való készségünket. Vegyük példának Pált, aki minden nehézségek között, hű maradt az Úrhoz. A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján. Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem; Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt. Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bojtölésben, hidegben és mezítelenségben. 2 Kor. 11.24-27.

Ha időt szentelnénk helytelen magatartásunk előidézőjének felkutatására, akkor egy két betűs szócskára bukkannánk, ez pedig az ÉN. Miatta nem kerülhet el minket sem a betegség sem a stressz, mert nem tudjuk feláldozni meghízott ÉN-ünket. A Bibliában sok jó tanácsot találunk, amelyeket ha megfogadunk, elősegíthetik az elégedett és egészséges életmód kifejlődését. Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt. Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek. Eféz. 4:31,32. Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek. Róm. 12:10. Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók. Róm. 14:19. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Ján. 14:27 Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére! Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson? Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. Zsolt. 34.12,14. Az ilyen és ehhez hasonló tanácsokat, a mindenkit egyformán szerető mennyei Atya adta, hogy megóvja gyermekeit a testi-lelki zavaroktól. Amióta a bűn belépett a világba, mindig okoz testi-lelki betegségeket. Isten szeretne az embereken segíteni, és enyhíteni igyekszik a bűn romboló hatását. A bukott gőgös ember azonban eltaszította magától a javát szolgáló figyelmeztetéseket.

Az Isten szeretet, és a szeretet a legfőbb parancs. Szeretet nélkül elveszítjük élni akarásunkat, csökkentjük lelki-testi vitalitásunkat. Ellenálló képességünk is gyengül. Könnyen ledöntenek a súlyos megpróbáltatások. Szeretet nélkül úgy elszegényedünk, hogy szinte a fél ember jelző illik reánk. Boldog kiegyensúlyozott és egészséges lelki életünk attól függ, hogy milyen mértékben boldogítunk másokat. Foglalkozzunk az élet magasabb rendű dolgaival, igyekezzünk embertársainkon segíteni ott, ahol arra szükség van, és legyünk készek felebarátaink szolgálatára. Ha mindezt megtesszük, látni fogjuk mennyivel szebb lesz az életünk. Akiben nincsen szeretet az a halál állapotában van. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban. Róm. 12.16. Az emberi tudomány nem képes akaratunkat oda irányítani, hogy leküzdhessük a felmerülő akadályokat. Egy velünk született ösztön esetenként versenyfutásra kényszerít bennünket. A nagy hevületben elfelejtjük, hogy közben milyen nagy kárt okozunk nemcsak másoknak, hanem elsősorban önmagunknak. Az emberek egymás közötti versengése beteggé teszi őket. Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. Róm. 12:3,9. Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. Fil. 2:2,3.

Óriási a különbség a magas célokért törtető, és az isten országát előmozdító ember között. Nemes jellemének kialakításához az Isten erőt ad, amit a becsvágytól megszállott ember nem is remélhet. Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen; mert igazságot mondok; de megtürtoztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem. 2 Kor. 12:6. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Gal. 5.17. Csak akkor lesz Úr Jézus a házunkban, ha nemcsak magunkat, hanem az akaratunkat is uralma alá hajtjuk. Távolítsuk el, tehát a békebontókat, kapcsoljuk ki a kórokozókat, és betér hozzánk az isteni erő, a békeség, és az öröm. Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek. 2 Kor. 13:11

A Szent Írásból merített gondolatok és a tények erőteljesen igazolják, hogy a Biblia nem egy elavult, hanem egy tudományos könyv, amelynek tanácsait érdemes tiszteletben tartani. Jób 5:27