Az élet és az ember

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk: * Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni. * Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye. * Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget...
... olvasd tovább >>

II Thesszalonikaiaknak irt levél

Pál első Thessalonikabeli levelét követi nemsokára a második, szükségesnek tartja, hogy ilyen hamar írjon, hogy kimentse őket egy tévedésből, amelybe beleestek. Valószínű, hogy néhányan a Thessalonikabeliek közül azt állították, hogy Krisztus eljövetele elkerülhetetlen. Ezek erélyesen prédikálták saját elméletüket, és ez a tevékenységük zavargásokat idézett elő a gyülekezetben. Nem lehet tudni, hogy mire alapozták ezek a hitüket, de valószínű, hogy amikor elolvasták Pál első levelét a gyülekezetnek, akkor ezek az okoskodók, Pálnak az Úr eljövetelére való gyakori utalásait használták fel arra, hogy megerősítsék elméleteiket. I. Thess 5:27. Nem vonakodtak félremagyarázni Pál szavait és kijelentéseinek oly jelentést adjanak amilyenekkel ezek nem rendelkeztek. Pál nem remélte, hogy az élők egyike legyen az Úr visszatérésének idején, de remélte, hogy fel lessz támasztva az alvásból. II Tim 4:8. Péter tudta, hogy az Úr eljövetele az ő napjaitól távol esik. II Pét 1:14. 3:3-8. Az apostolok és a Görög Íratok más írói, nem vesztődtek el az időmeghatározás okoskodása terén, ezért írt Pál másodszor a Thessalonikabelieknek, Korinthusból i.sz. 50-ben.

Társai ebben a levélben is Timótheus és Silvánus. II. Thess 1:1. Pál megdicséri hitüket és szeretetüket, oromét fejezi ki a hitben való állhatatosságuk miatt, az üldöztetések dacára. Azzal vigasztalja őket, hogy Isten meg fog fizetni üldözőiknek és bosszút áll azokon, akik nem ismerik és nem hallgatnak az evangéliumra. II. Thess 1:2-12.

Majd Pál figyelmezteti őket az Úr eljövetelével kapcsolatosan. Az Úr napja nem jön el azt megelőzően, hogy kinyilvánuljon a bűn embere a veszedelem fia. Ez a törvénytelen eljövetele Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel, csodáival, és a gonoszságnak minden csalárdságával. Akik Sátánhoz tartoznak, nem fogadták be az igazság szeretetét és hisznek a hazugságnak. Pál arra buzdítja a thessalonikabelieket, hogy maradjanak erősek és ragaszkodjanak azokhoz a dolgokhoz melyeket tanultak. II. Thes. 2:1-17.

Végül az apostol megparancsolja azon dolgokat, amelyeket tenni kell, annak érdekében, hogy a gyülekezetben biztosítva legyen a jó rend. El kell különülniük a rendetlenektől, és úgy kell járniuk amint maga Pál is járt, amikor közöttük volt. Mindannak ellenére, hogy joga lett volna kenyerüket enni közöttük végzett szolgálatának ellenében, de ő inkább dolgozott, hogy ne legyen terhére senkinek. A szabály az volt, hogy aki nem dolgozik az ne is egyék. A kapott értesülésekből azonban az tűnik ki, hogy ez a szabály nem volt egyöntetűen betartva. Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, akik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak. Ezek csendben kellene dolgozzanak, és ne restüljenek meg a jó cselekvésben, az ilyenekkel nem szabad társalogjon a gyülekezet. Ezáltal a rendetlenek megszégyenülnek. II Thess 3:1-18. Pál üdvözlettel zárja levelét.