up arrow

Egészség és munkaképesség

Mit tehetnénk, hogy feltartóztassuk azt a kóros és bűnős áramlatot, amely az emberiséget a romlás és a halál örvényei felé sodorja? Ennek a gonosz áramlatnak a forrása nem más, mint az étvágy és a szenvedély mértéktelen kielégítése. A reform első legfontosabb feladata tehát, hogy a mértékletességet és önfegyelmet megtanuljuk és gyakoroljuk.

Önuralom

Hogy az ifjúság tiszta és nemes jellemet fejleszthessen, annak egyik legjobb eszköze a test egészsége. Ha arra neveljük őket, hogy fékezzék étvágyukat és tartózkodjanak a lealacsonyító kicsapongásoktól, akkor ez lehetséges lesz.

Az egészség megóvása szempontjából a legfontosabb tényezők köré tartozik, hogy a fiatalok élettani ismereteket sajátítsanak el. Tanulják meg az egészség megóvósának és megszerzésének legjobb módszereit. Az ifjúkor különösen alkalmas erre az elraktározásra, hogy majd egész életükön át megvalósíthassák ezeket. Az ifjúkor évei alatt kell megalapozódniuk a jó szokásoknak, ugyszintén javíthatók a már felvett rossz szokasok is. Ide tartozik az önuralom megszerzése és megtartása. Ifjúkorban fektetendő le az az nézet, hogy az élet minden vonatkozásában Isten akarata és embertársaink java a legelsőrendübb tényező.

A test igényeit Jézus nem hagyta figyelmen kívül. Tekintetbe vette az ember testi állapotát, körüljárt, hogy gyógyítsa a betegeket, helyreállítsa elveszített képességeiket.

Az ember meg kell értse, hogy nem rendelkezhet szabadon élete felett. Ez a ma még rájuk bízott kincs, de eljön a leszámolós napja. Isten nem fogja büntetlenül hagyni azokat, akik könnyelműen bántak a rájuk bízott adománnyal amelyért végtelenűl nagy és becses árat fizetett. Életük és tehetségük az ővé. Végül megítéltetnek aszerint, hogy hűségesen vagy hűtlenűl sáfárkodtak azzal a tőkével, melyet Isten bízott gondjaikra. Meg kell tanulni, hogy minél több anyagi eszköz és alkalom állt rendelkezésükre, annál nagyobb felelőséggel tartoznak Isten művével szemben s annál többet követel meg tőlük. Ha így neveljük gyerekeinket, hogy áterezzék a Teremtő előtti felelősség súlyát és azt, hogy az életük egy rájuk bízott zálog, akkor nem fogják olyan könnyen belevetni magukat a kicsapongás, tékozlás örvényébe, mely napjainkban annyi szép reményre jogosító ifjút ragad a mélybe.

Az egészség megőrzése

Az egészség olyan áldás, melynek értékét nagyon kevesen tudják felbecsülni. Legnagyobb mértékben ettől függ szellemi és testi erőnk hasznavehetősége. Ösztöneink és szenvedélyeink székhelye a test. Tehát gondosan a legjobb állapotban kell tartanunk és teljesen lelki befolyások alatt, hogy képességeinket a legjobban kihasználhassuk. Bármi legyen is az, ami csökkenti fizikai erőnket, ugyanúgy csökkenti a szellemi, értelmi erőt is. Lerontja kepeségünket, hogy különbséget tegyünk a helyes és helytelen dolgok körött.

A testi erőnkkel való visszaélés megrövidíti életünk időtartamát, amelyet Isten dicsőségére fordíthattunk volna és alkalmatlanná tesz annak a nmnkának végrésére, melyet Isten bízott ránk. Ha szabad folyást engedünk rossz szokásaink kifejlődésének, ha éjszaka fennmaradunk, ha mohóságunkat egészségünk rovására elégítjük ki, akkor a testi gyengeség alapjait vetjük meg.

Akik ily módon megrövidítik saját életüket és a természet törvényeinek mellőzésével alkalmatlanra teszik önmagukat a rájuk bízott szolgálatra, azok rablás büntettél követik el Istennel szemben. De éppúgy megrabolják felebarátaikat is. Azt az alkalmat, hogy másokat boldogíthatnak amiért tulajdonképpen Isten e földre küldte őket, saját életmódjukkal rövidítették meg. Továbbá alkalmatlanná tették önmagukat arra is, hogy rövidebb időn belűl végezzék el a rajuk bízott feladatot.

Az Úr bűnösnek tart bennünket, ha ártalmas szokásainkkal ilymódon jócselekedetektől fosztjuk meg a világot.

A gonosz úgy környékezi meg kísértéseivel az embert, hogy a világosság angyala képében közeledik hozzá, miként azt Krisztussal is tette. Azon fáradozik, hogy az embert testileg és ekölcsileg meggyöngítse, hogy kísértéseivel legyőzze és aztán ujjongjon romlásán. Sikerül is neki, hogy az embert mohó étvágyának kielégítésére csábítsa, aki enged a kísértésnek, tekintet nélkül a mértéktelenség következményeire. Jól tudja a gonosz, hogy az embernek lehetetlen teljesíteni hűségesen Isten és embertársai iránti kötelességeit, ha legyengíti Istentől nyert képességeit. A test székhelye az agy. Ha felfogóképességeink a mértéktelenség bármilyen faltája következtében elködösülnek, az örökkévalóság dolgait nem érthetjük meg.

Egészség és jellem

Az ember engedve a kísértéseinek, mértéktelensége folytán magasabb képességeit az állati étvágynak, mohóságnak és szenvedélyeknek veti alá. Ha ezek az ösztönök uralkodnak az emberen, akkor az a gonosznak veti alá magát, jóllehet, hogy csak alig valamivel teremtetett kisebbé az angyaloknál. Olyan képességeket nyert, melyeket a legmagasabb fokon művelhet. De a gonosz könnyen hozzáférkőzik azokhoz, akik saját szenvedélyeiknek rabszolgái. A mértéktelenség által sokan testi, szellemi és erkölcsi erejük felét, mások kétharmadát áldozzák fel és válnak az gonoszság játékszerévé.

A mértéktelenség lealacsonyít. Értelmes, képzett férfiak és nők, akiknek erkölcsi erejét a mértéktelen életmód bármely formája elhomályosítja, szokásaikban alig emelkednek felül a pogányok életszintjén. A világ állandóan csábítja az embereket, hogy a józan világot szokások és divatok alá rendeljék, tekintet nélkül a testi, szellemi és erkölcsi egészség követelményeire. A nagy ellenség jól tudja, hogy ha a mohóság és a szevedélyek lesznek úrrá az emberen, akkor a test egészségét és az értelmi erőket feláldozzák az "én" oltárán, és romlásba dőlnek. De ha a felvilágosodott elme uralja, zabolázza az állati ösztönöket és hajlamokat, és az erkölcsi erőnek rendeli alá, akkor a kísértések hatalma nagyon kicsiny.

A keresztény világ nagyrészt jogtalanul tartja magát kereszténynek. Szokásaik, költekezésük és általában ahogyan saját testükkel bánnak, ellentétben áll a természet tönvényveivel és ellentmond a Biblia tanításainak. Életmódjuk előkészíti a talajt a testi szenvedések, a lelki és erkölcsi gyengeség számára.

A testet uralnunk kell, éspedig lényünk magasabb erőinek kell alávetnünk. A szenvedélyeket vessük alá akaratunknak, akaratunkat pedig Isten útmutatásának. A józan ész, melyet megszentelt Isten kegyelme, uralja életünket. Isten követelményeit lelkiismeretünkbe kell vésnünk. Mindenkit annak tudatára kell ébresztenünk, hogy az önuralom: kötelesség. Úgyszintén a tisztaság is kötelesség. Meg kell szabadulnunk minden bomlasztó mohóságtól és fertőző szokásoktól. Véssék szívükbe azt a tényt, hogy szellemi és testi erejük Isten adománya, és azt a legjobb állapotban kell megőrizni az ő szolgálatára.

A testgyakorlatra fordított idő nem elvesztegetett idő. Az a tanuló, aki szűntelen csak könyvei fölé hajol, a szabad levegőn pedig alig mozog, önmaga ellen vét. A test különböző szerveinek és képességeinek megfelelő arányos tevékenysége nagyon fontos. Ha az agyat állandóan foglalkoztatjuk, a szerezet többi részét pedig tétlenűl hagyjuk, ez végül testi és szellemi erőveszteséghez vezet. A test erőit megfosztjuk az egészségtől, a szellem elveszíti frisseségét és energiáját. Ennek beteges ingerlékenység lesz a következménye.

A jól kiegyensúlyozott kedély, értelem, lényeges kellék úgy férfiaknál, mint nőknél, hogy lényük összes erői tevékenykedjenek és fejlődjenek. Nagyon sok egyoldalú ember él a földön, csak egyirányú képességeket művelnek, mások pedig a tétlenség folytán hiányosak, csökkent értékűek maradnak. Az ifjúság jelentékeny részének nevelése el van hibázva. Tudhajtják az elméleti tanulmányokat és eközben teljesen elhanyagolják a gyakorlati élet követelményeit. Az értelem, az elme túlterhelését egyensúlyozandó, megfelelő, értelmes rendszer szerint a szellemi munkát testi munkával kellene összekötni, hogy a képességek, erők harmónikusan fejlődjenek.

Vannak fiatalok, akik egész lényüket beleviszik tanulmányaikba és minden észbeli képességeiket arra összpontosítják, hogy képzettséget nyerjenek. Csak az agyukat foglalkoztatják, testi erejük tétlenül marad. Ilymódon az agyat túlságosan igénybe veszik, ugyanakkor pedig izmaik teljesen elpetyhüdnek gyakorlás hiányában. Mire ezek az ifjak elvégezték tanulmányaikat, nyilvánvalóvá válik, hogy képzettségüket életerejük számlájára szerezték meg. Éveken át éjjel-nappal tanultak, agyukat állandóan a legnagyobb erőfeszítésre kényszerítctték, de ugyanakkor elhanyagolták ízmaikat kellően dolgoztatni. Gyakran a fiatalok tanulnak, de elhanyagolják nevelésük egyéb fontos ágazatait, melyek a mindennapi, gyakorlati életben lényegesebbek, mint a könyvek tanulmanyozása. Gyakran előfordúl, hogy tanulmányaik elvégzése után élethossziglan betegek maradnak. Elhanyagolták egészségüket azáltal, hogy állandóan szobában tartózkodtak, megfosztották magukat az üdítő, szabad levegőtől és az istenadta napfény áldásos hatásaítól. A tanulással együtt és azzal párhuzamosan munkát is kell végezni és rendszeres gyakorlatot a szabad levegőn.

Az egészség nagy kincs. Nem tudjuk Isten munkáját hasznosan és odaadóan végezni ha egészségünk fogytékkal van. Szellemi képességeink csak testi erőnk karbantartásával fokozhatóak. Meg kell találni azt az egyensúlyt, amelyben mind a szellemi mind a testi erőnk összhangban fejlődik.

A Biblia követelményeinek betartása áldást hoz mind a testre, mind a lélekre. A Szentlélek(SzentSzellem) gyümölcse nemcsak a szeretet, az öröm, hanem a mértékletesség is. Parancsunk van, hogy ne fertőzzük meg testünket, mert az a Szentlélek temploma. A mai ifjuság túlságosan is körül van véve a világ csábításaival. Különösen a nagyvárosokban ólálkodik körülöttük az érzékiség felkeltésére és kielégítésére kínálkozó alkalmak sokasága. Akik visszatartják magukat ezektől, azok mértékletességük jutalmát aratják. Nagyobb életerejük és fokozott ellenállóképességük olyan tőke lesz számukra, amelyből szükség esetén mindig meríthetnek.

Az értelmi erő, a test ellenállóképessége és a hosszú élet, mind-mind változatlanul örök természeti törvényeken alapulnak. Isten aki a természetet termetette, nem léphet közbe, hogy megvédje az embereket a természet törvényeinek megszegése miatt várható következményektől. Igéjében lefektette azokat a szabályokat, amelyek segítenek életerőnk megőrzésében. Tartsuk tisztelebe azokat! Sok igazság van abban az ismert közmondásban, mely szerint "mindenki a saját sorsának a kovácsa." Bár a szülők felelősek gyermekeik jellemvonásaiért, nevelésükért, taníttatásukért, de ugyanakkor az is igaz, hogy helyzetünk és hasznavehetőségünk ezen a földön nagy mértékben a saját életmódunktól függ.

Mutassunk tisztaságot ízlésben, étvágyban, szokásokban. Isten megjutalmaz nyugodt idegekkel, tiszta, éles elmével, ép ítélőképességgel és jó felfogással.

Felhasznált irodalom: E.G.White: Üzenet az ifjúságnak