A Biblia mint tudományos könyv

„Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők! Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten, és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Hallgassatok reám, kemény szívűek, akik távol vagytok az igazságtól. Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik.” Ésa. 46:8, 9, 12, 13.

Földünk tele van csodálatos alkotásokkal, amiket a természettudomány megfigyel, leír, és amiket az emberi tudomány utánoz. Gyakorlatilag minden alapvető alkalmazott technológiát ismertek és használtak az élőlények, még mielőtt azokat az emberi elme megérthette és felhasználhatta volna; az emberi technológia sok területen még ma is messze a természet után kullog.

Azt a tudományágat, amely figyeli és leírja a természetben előforduló technológiákat, bionikának nevezik. Mielőtt az ember feltalálta volna a tengeralattjárót, már réges-régen víz alatti légzést alkalmaztak a vízi bogarak. Időmérővel rendelkeznek a rákok és a madarak; az iránytűt a 13. századtól használják, de ezzel már régen rendelkeznek a madarak, méhek, lepkék és puhatestűek. Elektromossággal rendelkezik mintegy ötszázféle hal; keltetőgépek szerepét töltik be a teknősök és a madarak. Sugárhajtással rendelkeznek a polipok és a tintahalak, világítással a különböző bogarak és halak, papírt állítanak elő a darazsak, hangradart alkalmaznak a denevérek és a delfinek. A hőmérő csak a 17. századtól ismert, de ezzel rendelkezik már régen a csörgőkígyó és a homoki ásótyúk, amelynek csőre már fél Celsius-fok változást is képes észlelni. Még mielőtt az első tájképet megalkotta volna valaki, már rég megvoltak a csodálatos és szemet gyönyörködtető tájak, és még mielőtt az első dalt megkomponálta volna valaki, kellemesen daloltak az énekes madarak.

Pusztán ezek a tények arra kellene sarkallják az embert, hogy fogadja el egy intelligens Teremtő létezését: „Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék.” Zsolt. 14:1.

Az Alkotó a semmiből hozott létre dolgokat, vagyis a láthatatlanból, azaz a létező energiájából hozta létre az anyagot: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.” Zsid. 11:3. Míg az ember a semmiből akár egy homokszemet sem képes megalkotni: „Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.” Zsolt. 33:9 „Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük.” Zsolt. 148:5.

Egy további teremtési módszer az erő általi teremtés: „Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa.” Zsolt. 147:5 „Ő teremtette a földet az ő erejével, ő alkotta a világot az ő bölcsességével, és ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével.” Jer. 10:12. Továbbá Isten ige által teremtett; az 1Mózes első fejezetében tízszer olvassuk: „És mondá Isten...” „Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők.” Zsolt. 33:6.

Egy másik teremtési módszer a bölcsesség és a tanács, amelyek az intelligencia és információ szinonimái: „Az Úr bölcsességgel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.” Péld. 3:19. „Aki teremtette az egeket bölcsességgel; mert örökkévaló az ő kegyelme.” Zsolt. 136:5. „Mily számtalanok a Te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a Te gazdagságoddal.” Zsolt. 104:24.

Ugyanúgy, mint a teremtést, Nóé bárkájának létezését és annak célszerűségét is kétségbe vonja az emberek többsége. Ha azonban ennek méreteit figyelembe vesszük, kezdenek foszladozni a kételyek: a bárka hossza 137 m, szélessége 23 m, magassága 14 m volt, űrtartalma 39 500 köbméter, rakodótere 13 900 tonna, ami azt jelenti, hogy hatszáz vagon áru befogadására volt képes, ami egy hat kilométeres szerelvénynek felel meg. A bárka stabilitását illetően elmondható, hogy ennek kicsinyített másán kísérletet hajtottak végre, és megállapították, hogy 60 méteres hullámoknak is ellene tudott állni. 1843-ban a legnagyobb hadihajó, az Oregon a bárka arányai szerint lett építve.

Jób könyve legalább tizenféle olyan tényt említ meg, melyeket a tudósok csak az elmúlt századokban fedeztek fel. Ezek között ott szerepel a víz tudománya, vagyis a hidrológia, amely a víz természetes formában való előfordulásával és viselkedésével foglalkozik (párolgás, légköri körforgás, lecsapódás és lefolyás). A föld tudománya, a geológia a föld tulajdonságaival, szerkezetével és alakjával foglalkozik. A „határt szabott” kifejezés a héber khug szóból ered, ami azt jelenti, hogy gömb alakúvá tette: „Ő szab határt a víz színe fölé a világosságnak és sötétségnek elvégződéséig.” Jób 26:10. „Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;” Péld. 8:27. „Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei.” Ésa. 34:1. „Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói, mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti, mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátrost, lakásra.” Ésa. 40:22. Jób könyvéből már régen megtudhatták az emberek nemcsak azt, hogy a föld kerek, hanem azt is, hogy ennek tengelye észak felé mutat: „Ő terjeszti ki északot az üresség fölé, és függeszti föl a földet a semmiség fölé.” Jób 26:7.

A zsoltáríró és Jeremiás által Isten beszél a csillagokról és azok számáról: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.” Zsolt. 19:2. „Mint az ég serege meg nem számlálható, és a tenger fövenye meg nem mérhető, úgy megsokasítom az én szolgámnak, Dávidnak magvát...” Jer. 33:22. Ezek az írók legtöbbször háromezer csillagot számlálhattak meg szabad szemmel. Hipparkhosz i. e. 160-ban 1080 csillagot számlált meg; 1600-ban Galileo Galilei teleszkópjával már 30 000 csillagot láthatott; 1860-ban Argelander 324 198 csillagot számlált meg. Ma már a nagy teljesítményű teleszkópokkal 30 000 000 csillagot számlálhatunk meg egyetlen teleholdnyi területen.

A körülmetélés gyakorlata Ábrahám idejében lett bevezetetve. Az isteni rendelet úgy szólt, hogy a nyolcadik napon kell körülmetélni minden fiúgyermeket: „Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél...” 1Móz. 17:12. A mai modern tudomány felfedezte, hogy a K-vitamin, amely hozzájárul a véralvadáshoz, a szervezetben a legmagasabb szinten a megszületést követő nyolcadik napon van jelen. Kérdésként tevődik fel: honnan tudhatta ezt Ábrahám, akinek végre kellett hajtania a körülmetélést a fián, Izsákon?

Isten, aki népet választott magának, törvényei által igyekezett megóvni őket a betegségektől: „Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz, és azt cselekszed, ami kedves az ő szemei előtt... egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.” 2Móz. 15:26.

A 16. században 60 millió emberáldozatot követeltek a járványos betegségek – tífusz, kolera, vérhas –, amelyek egyébként megelőzhetők lettek volna, ha betartják Isten karantént előíró utasításait: „Ha pedig fehér folt van a teste bőrén... akkor rekessze külön a pap a fakadékos embert hét napig.” 3Móz. 13:4. „Ha volna valaki közötted, aki nem volna tiszta valami éjszakai véletlenség miatt: menjen ki a táborból, és ne menjen vissza a táborba; és mikor eljő az este, mossa meg magát vízzel, és a nap lementével menjen be a táborba.” 5Móz. 23:10, 11.

1847 áprilisában 57 asszony halt meg gyermekágyi lázban egy bécsi kórházban csak azért, mert az orvosok nem tudták, hogy egy beteg megvizsgálása után alaposan kezet kell mosni, különben átviszik a fertőzést egyik embertől a másikra. „Aki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig... Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz...” 4Móz. 19:11–17.

Isten a korai időkben már igyekezett megóvni az embert az érelmeszesedéstől, ennek érdekében rendeletet is adott az izraelitáknak Mózes által: „Szólj az Izrael fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek... Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek!” 3Móz. 7:23, 24; 3:17.

Isten nem kedveli azokat, akik túlzásba viszik az alkoholfogyasztást, ezért többször is figyelmezteti szolgáit ennek kerülésére, és ismerteti a következményeit: „Ne légy azok közül való, kamborral dozsölnek; azok közül, akik hússal tobzódnak. Mert a részeges és tobzódó szegény lesz...” Péld. 23:19–21. „Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket...” Ésa. 5:11, 12. „Paráznaság, bor és must elveszi az észt!” Hós. 4:11.

A fenti idézetekből azt is megértettük, hogy Isten tiltja a házasságon kívüli nemi aktust, paráznaságként könyvelve el azt. Ez bűntudatot kelt, kiábrándít, és veszélyezteti az egészségünket, sőt ma már az életünket is az AIDS megjelenésével: „Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye. De annak vége keserű, mint az üröm... Az ő lábai a halálra mennek...” Péld. 5:3–13. „Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.” Zsid. 13:4.

Ezt a betegséget nagymértékben terjesztik azok is, akik a homoszexualitást gyakorolják, amire vonatkozóan Isten kifejezte törvényét: „Férfiúval ne hálj úgy, amint asszonnyal hálnak: utálatosság az.” 3Móz. 18:22. „Annak okáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra... férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvévén önmagokban.” Róm. 1:26, 27.

Az isteni törvény biztosítani igyekszik a családcentrikusságot, amely megóvja az embereket a testi-lelki fájdalmaktól: „De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annak okáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté!” Márk. 10:6–8.

Önmagunk előtt tisztáznunk kell, hogy az „új” és a „fejlődés” fogalmak nem azonos értelműek, mert ami új, az nem biztos, hogy jó, és ami régi, az nem mindig elvetendő. A Tízparancsolat elég régi, mégis ez tartalmazza az egészséges lelkiállapot megóvásához és az együttélés szabályozásához szükséges legjobb útmutatást. A régi, bölcsnek vélt mondást – „Ép testben ép lélek” – ma már megfordíthatjuk: annak ép a teste, aki ép elmével rendelkezik.

Isten bemutatja nekünk, hogy szoros összefüggések vannak a bűnös életmód és a betegségek között. A test cselekedetei nyilvánvalók (házasságtörés, paráznaság, bálványimádás, gyűlölködés, részegség stb.): „...melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ez előtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.” Gal. 5:19–21. Isten tudja a legjobban, hogy a betegségek mekkora része vezethető vissza közvetlenül a gondra, félelemre, konfliktusokra és az erkölcstelenségre.

Ha a világ elfogadná Krisztus tanítását és engedelmeskedne parancsainak, egy csapásra megszűnne a problémák, betegségek és aggodalmak több mint a fele. Az emberiség elkerülhetné nyomorúságának nagy részét, ha alávetné magát Krisztus tanításának. A mai modern teológia nem szívesen beszél a bűnről, pedig a pszichológia felfedte annak súlyos következményeit és káros hatásait: „Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat...” Zsid. 12:14, 15. „Ne bosszankodjál az elvetemültekre... Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet...” Zsolt. 37:1, 7, 8.

Bár a Példabeszédek írója nem sokat tudott a mai pszichológiáról, bölcs mondásai között ott találjuk: „A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.” Péld. 17:22. A mai modern pszichológia pontosan tudja, hogy szomorúság idején a mirigyek méreganyagokat termelnek, amelyek megbetegítik a testet. Nagyon fontos tehát a lelkületünk, mert az nagymértékben meghatározza testi-lelki épségünket.

Jézus tanítványait egy alkalommal felháborította az emberek makacssága, de Jézus így felelt nekik: „Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa.” Luk. 9:56. Kövessük István példáját a kritikus pillanatokban is: „Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt!” Csel. 7:60. „Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele.” Kol. 3:14. A szeretet az az isteni erő, amely mindenütt életet teremt, gyógyítja a betegségeket, öli a stresszt és az idegbajt, valamint örömet szerez.

Egy lelkipásztorból lett orvost egyszer megkérdeztek, miért váltott pályát. Azt felelte: „Azért lettem orvos, mert rájöttem, hogy az emberek többet költenek a testük, mint a lelkük gyógyítására.” Később jogász lett, és amikor ugyanezt kérdezték tőle, így felelt: „Rájöttem, hogy jogaik érvényesítésére többet költenek az emberek, mint testük-lelkük ápolására.” Az átlagember nehezen mond le igazáról, öntelt büszkesége miatt inkább az egészségét hagyja veszni.

Jézus és a tanítványai nemcsak a testünkre, hanem az idegeinkre is gondoltak tanácsaikkal: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak...” Mát. 5:44. „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” Fil. 4:6.

Ha időt szentelnénk helytelen magatartásunk előidézőjének felkutatására, egy kétbetűs szócskára bukkannánk: ez az ÉN. Miattunk nem kerül el minket sem a betegség, sem a stressz, mert képtelenek vagyunk feláldozni meghízott énünket. A Bibliában sok jó tanácsot találunk az elégedett és egészséges életmódhoz: „Minden mérgesség és fölgerjedés és harag... kivettessék közületek... Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok...” Eféz. 4:31, 32. „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek...” Ján. 14:27.

Az Isten szeretet, és a szeretet a legfőbb parancs. Szeretet nélkül elveszítjük élni akarásunkat, csökken a testi-lelki vitalitásunk, és ellenálló képességünk is gyengül. Boldog, kiegyensúlyozott és egészséges életünk attól függ, milyen mértékben boldogítunk másokat. „Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek ti magatokban.” Róm. 12:16.

Óriási a különbség a magas célokért törtető és az Isten országát előmozdító ember között. Nemes jellemének kialakításához Isten olyan erőt ad, amit a becsvágytól megszállott ember nem is remélhet: „Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen...” Gal. 5:17. Csak akkor lesz Úr Jézus a házunkban, ha nemcsak magunkat, hanem az akaratunkat is uralma alá hajtjuk.

A Szentírásból merített gondolatok és a tények erőteljesen igazolják, hogy a Biblia nem elavult, hanem egy mélységesen igaz könyv, amelynek tanácsait érdemes tiszteletben tartani (Jób 5:27).