Iszlám
„Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében.” Ez a mondat az arab nyelvű Korán-idézet kezdete. Az idézet így folytatódik: „Dicsőség Allahnak, a teremtmények Urának, a könyörületesnek és az irgalmasnak, aki az Ítélet Napját uralja! Néked szolgálunk és hozzád fordulunk segítségért. Vezess minket az egyenes úton, azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén!” (Korán, 1:1–7).
Ezek az al-Fátiha (A megnyitó) szavai, amelyek a muszlimok szent könyvének első fejezetét (szúráját) alkotják. Mivel a föld lakóinak jelentős része muszlim, és a hívők mind az öt napi imájuk során elismételik e sorokat, ezek a Földön leggyakrabban elhangzó szavak közé tartoznak.
A világon több százmillió muszlim él, és a hívők számát tekintve az iszlám a leggyorsabban növekvő világvallások egyike, amely Afrikától a nyugati világig mindenhol jelen van. Az iszlám elnevezés alávetettséget, odaadást vagy önátadást jelent Allahnak, a muszlim pedig azt jelöli, aki gyakorolja az iszlámot.
Mohamed elhívása
Mohamed (Muhammad) a szaúd-arábiai Mekkában született i. sz. 570 körül. Apja korán meghalt, és hatéves korára édesanyját is elveszítette. Az akkori arab törzsek bálványimádó politeizmust gyakoroltak, amelynek központja a mekkai Kába szentély volt – egy egyszerű kocka alakú építmény, amelyben fekete meteoritot és 360 bálványt tiszteltek (a hagyomány szerint Ábrahám és Ismáel építette újjá).
Mohamedet elszomorította kora erkölcsi züllése, az ivászat, a szerencsejáték és a lánycsecsemők eltemetésének szokása. Körülbelül negyvenéves korában, amikor egy barlangban meditált a Híra-hegyen, elhívást kapott a prófétaságra. A hagyomány szerint Gábriel angyal jelent meg neki, és háromszori fojtogató felszólítás után arra kényszerítette, hogy recitáljon Allah nevében. Ezzel kezdetét vette a Korán kinyilatkoztatása, amely 20–23 éven át, Mohamed 632-ben bekövetkezett haláláig tartott.
A Korán kinyilatkoztatása és a muszlim élet forrásai
A muszlimok úgy hiszik, hogy a Korán arabul a kinyilatkoztatás legtisztább formája, mivel Allah ezen a nyelven beszélt Gábrielen keresztül. Mivel Mohamed nem tudott olvasni, a kinyilatkoztatásokat megjegyezte, követői pedig emlékezetükbe vésték, illetve primitív anyagokra (tevék lapockacsontjára, pálmalevélre, pergamenre) jegyezték fel. A teljes Koránt a próféta halála után, az első kalifák idején gyűjtötték egységes könyvvé.
Egy muszlim életét három mértékadó forrás irányítja:
- A Korán: Allah közvetlen, megmásíthatatlan szava.
- A hadíszok: Mohamed mondásainak és cselekedeteinek hagyománya.
- A saria: Az iszlám vallási jogrendszere.
Az iszlám terjeszkedése és a belső megosztottság
Miután Mekkában elutasították, Mohamed i. sz. 622-ben Jaszribba (a későbbi Medinába, azaz a „Próféta városába”) vonult át. Ez a vándorlás a hidzsra, amely az iszlám naptár kezdete. 630-ban Mohamed harc nélkül vonult be Mekkába, megtisztította a Kábát a bálványoktól, és egységesítette Arábiát. Halála után az iszlám viharos gyorsasággal terjedt el Spanyolországtól egészen Indiáig.
Mohamed halála azonban súlyos utódlási válságot és megosztottságot szült, amely mind a mai napig fennáll:
- Szunniták: Úgy vélik, hogy a vezetőt választás útján kell kijelölni; az első három kalifát (Abu-Bakr, Omar, Oszmán) törvényes vezetőnek tekintik. A muszlimok nagy többsége (kb. 80%) szunnita.
- Síiták (Shi'at Ali): Azt tartják, hogy a vezetés kizárólag a próféta vér szerinti leszármazottait, unokatestvérét és vejét, Ali ibn Abi-Tálibot és utódait illeti meg.
Főbb tanítások
Az iszlám legfőbb hittétele a szaháda (hitvallás): „Nincs Isten Allahon kívül, és Mohamed Allah hírnöke.” Az iszlám szigorú monoteizmust hirdet, elutasítva a kereszténység háromság-tanát, amelyet a pogány hatások termékének tart.
A túlvilággal kapcsolatban az iszlám tanít a feltámadásról, a túlvilági elszámolásról, a pokol tűzéről (gyehenna) és az égi paradicsomkertről, ahol a hívők patakok mentén, árnyékban gyönyörködhetnek. A mindennapi hitéletet az iszlám öt pillére határozza meg:
- A hitvallás (szaháda).
- A napi ötszöri ima (szalat) Mekka felé fordulva.
- A vagyonosodási adó (zakát) a szegények támogatására.
- A böjt betartása a ramadán hónapjában.
- A mekkai zarándoklat (hadd) életben egyszer, ha lehetséges.
Összegzés
Az iszlám mély nyomot hagyott a világ kultúrájában, tudományában és történelmében. Bár a kereszténységgel és más vallásokkal való kapcsolata sok évszázados konfliktusoktól (keresztes hadjáratok, hódítások) volt terhes, a muszlim világ ma is a globális kultúra meghatározó tényezője.